Az antibiotikumról

L  E  T  Ö  L  T  É  S

Az antibiotikumról röviden

A világon a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak az antibiotikumok. Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek a szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják (baktericid hatás) vagy szaporodásukat gátolják (bakteriosztatikus hatás). Ebből kifolyólag bakteriális fertőzések kezelésére vagy megelőzésére használják őket. A leggyakrabban előforduló ilyen fertőzések az arc- és a homloüreg gyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladások, a hörghurut és a tüdőgyulladások nagy része, a vesemedence gyulladás, a húgyúti fertőzések, az agyhártyagyulladás, a kötőhártya-gyulladások jó része, és a vérmérgezés.

Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, melyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, míg a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumokként említették.
Ma már azonban minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak neveznek. Az első felismert antibiotikum egy penészgomba (Penicillium notatum) terméke, a penicillin volt, melyet Alexander Fleming fedezett fel 1929-ben a bakteriális fertőzések kezelésére.

Rezisztencia

Az antibiotikumok kutatása a mai napig szakadatlanul folyik, mert a baktériumok, amik ellen a mai antibiotikumok hatásosak, sajnos egy idő után átalakulnak, és ellenállóvá válnak. A szulfonamid és penicillin típusú antibiotikumok mellett megjelentek az amino-glikozidok, a cefalosporinok, a kinolonok és a makrolid típusú készítmények. Az újabb, szélesebb hatásspektrumú antibiotikumokat az orvosok tárt karokkal várják, míg a baktériumok lassan, de biztosan rezisztenssé válnak rájuk.
A British Medical Journal 2008 szeptemberében írta: „Összehangolt globális lépések szükségesek, hogy visszaszorítsuk az antibiotikumok szükségtelen alkalmazását, ellenkező esetben a gyógyításban visszatérhetünk az antibiotikumok előtti korba”. A veszély óriási, hiszen az antibiotikumok aggasztó tempóban veszítenek a hatékonyságukból, ugyanakkor csökken a megjelenő új készítmények száma. Míg 1930 és 1970 között az antibiotikumok tucatnyi új családja jelent meg, azóta mindössze két csoport jelent meg a piacon. Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (European Centre for Disease Prevention Control) szerint kontinensünket járványügyi szempontból elsősorban az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók fenyegetik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig még 2000-ben mutatott rá arra, hogy a rezisztens baktériumtörzsek gondjának megoldása révén előzhetők meg a jövőbeli egészségügyi katasztrófák.

Még mindig túl sok esetben írnak fel antibiotikumot az orvosok, ahogy elterjedt módszer az antibiotikummal történő öngyógyítás is. Keveset tud a közvélemény az antibiotikum-rezisztenciának az egyénre, az egészségügyi ellátásra és a társadalomra gyakorolt gazdasági hatásairól, feltehetően ezzel is magyarázható a szakma és a fogyasztók részéről megnyilvánuló közöny.



Túlérzékenység
Az antibiotikumok alkalmazásának másik, a rezisztencia kifejlődésén kívüli veszélye, hogy néhányan túlérzékenyek ezekkel a gyógyszerekkel szemben, ami súlyos allergiás tünetekben nyilvánulhat meg, ezért is fontos már újszülött kortól feljegyezni a különböző antibiotikumok tekintetében a nemkívánatos hatásokat, hiszen az allergiás reakciók extrém esetben akár halálhoz is vezethetnek.

1. ARANYSZABÁLY: CSAK ORVOSI RECEPTRE!

A tapasztalatok alapján olyan esetekben is antibiotikumot veszünk be, amikor az nem lenne szükséges,, más szóval túlszedjük őket. Ennek a lelki oka abban kereshető, hogy mielőbb szeretnénk jól lenni és az antibiotikumról tudjuk, hogy valóban hatásos szerek. De csak ha baktérium okozta a betegséget. A nem megfelelő gyógyszer beszedése azonban komoly veszélyeket rejthet.
Az ezekben a napokban tomboló, megfázásos tüneteket okozó betegségek legtöbbször vírusos eredetűek, ezért ezekre nézve az antibiotikumok hatástalanok. Általános szabályként megfogalmazható, hogy az antibiotikum szedését csak az orvos írhatja elő, bakteriális fertőzés esetén. Az influenzavírus okozta fertőzés esetén orvosi javaslat nélkül bevett antibiotikum a vírust nem pusztítja el, viszont a szervezetben az antibiotikumra érzékeny baktériumok elhalnak és helyüket a gyakran sokkal veszélyesebb, az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumtörzsek foglalják el, így az influenza súlyos szövődményeit az antibiotikum szedése elősegítheti. Szembetűnő az az adat is, hogy a légúti fertőzések miatt íratják fel az antibiotikumok 60%-át az Európai Unióban (EDA, 2006-os felmérési adat), és az orvoshoz járók kb. 25%-a ilyen tünetekkel fordul orvoshoz.

Fontos tudni még, hogy megmaradt gyógyszert soha, semmilyen esetben sem szabad bevenni, még akkor sem, ha esetleg a jelentkező tünetek megegyeznek azzal, amit a beteg korábban észlelt.

2. ARANYSZABÁLY: MINDIG VEGYE BE AZ ELŐÍRT MENNYISÉGET!


A nem megfelelő mennyiségben szedett antibiotikum a rezisztens baktériumok elszaporodását segíti elő, és így a betegség nem hogy nem gyógyul, de még súlyosbodhat is. Az antibiotikumok a szervezetben rövid idő alatt hatástalanná válnak vagy hamar kiürülnek, ezért szükséges meghatározott időben és a pontosan előírt adagban bevenni őket. Otthoni kezelés esetén a láz megszűnése után sokan hajlamosak abbahagyni a gyógyszer szedését. A nem kellő ideig tartó gyógyszerszedés oka lehet a betegség kiújulásának, mert a teljes gyógyulás a tünetek javulásától független dolog.

Indokolt esetben, a hatásos kezelés érdekében tanácsos meghatározni a baktérium antibiotikummal szembeni érzékenységét. Ilyenkor a több helyről levett váladék mintából kitenyésztik a kórokozókat, azután különböző antibiotikumot tartalmazó táptalajra teszik. Amelyik táptalajon nem látnak további szaporodást, az az antibiotikum használ az adott baktérium ellen, és valószínűleg a beteg szervezetben is elpusztítja majd a kórokozót. Az ilyen vizsgálat után végzett kezelést nevezzük célzott antibiotikum terápiának. Sürgős esetben tapasztalati alapon a legmegfelelőbbnek ítélt antibiotikummal kezdik meg a kezelést, és esetleg az érzékenység eredményének megfelelően a későbbiekben módosítják azt.


3. ARANYSZABÁLY: ANTIBIOTIKUMHOZ SZEDJEN PROBIOTIKUMOT IS!


A korszerű komplex antibiotikus kezelés nem csak a betegség legyőzésére, hanem a szervezet gyors regenerálása is kiterjed, hiszen az antibiotikumok mérséklik a bélflóra működését, ami a betegség utáni regenerálós elhúzódásához vezethet.
A bélbaktériumokat elpusztítva legsúlyosabb tünetként gyakran okoznak komoly hasmenéseket, bélgyulladást, ezért széles spektrumú antibiotikumos kezelés mellett mindig ajánlott a bél baktériumflóráját probiotikus gyógyszerrel segíteni.
A probiotikumok jótékony hatású baktériumok, javítják a bélflóra működését, elősegítik a problémamentes emésztést, erősítik az immunrendszert és segítik a vitaminhiány megszűnését.


Forrás
VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda
 
képlista